Átdolgozta: Takács István Plámen
Halljátok, egek! amiket szólok és
Hallja a föld! számnak ékes beszédeit
Csepegjen tanításom, mint az eső!
Hulljon mint harmat beszédem,
mint langyos zápor a sarjadó fűre,
a záporeső a lankadt gyepre!
YaHVeH nevét hirdetem!
adjatok dicsőséget Istenünknek!
A Kősziklának!
kinek tettei tökéletesek,
mert igazság minden útja,
a hűség Istene,
nincs benne törvényszegés,
igaz és egyenes Ő
Vétkeztek ellene,
kik nem fiai többé
undokságok által a maguk gyalázatára,
gonosz és elvetemült nemzedék!
Hát ezzel fizettek JaHVénak,
te ostoba és balga nép?
avagy nem Atyád-é, aki szerzett?
Ő alkotott és tett erőssé téged!
Emlékezzél meg a régi időkről,
gondolj csak át minden nemzedéket,
Kérdezd meg atyádat, és megjelenti
véneidet, és elmondják neked!
Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek,
mikor szétválasztotta az embernek fiait,
megszabta a népek határait,
Isten fiainak száma szerint
s YaHVeH osztályrésze lett az ő népe
Jákób néki sorssal jutott öröksége
A pusztának földjén találta őt
a kietlenségnek üvöltő vadonjában
felkarolta, gondja volt rá,
óvta, mint a szeme fényét
Mint a fészkéről felrebbenő sas,
amely fészkét védi, lebeg a fiókái felett,
kiterjesztett szárnyára veszi,
evezőtollán hordozza őket
Egymaga vezette őt JaHVeH
s nem volt vele idegen nemzetségnek Istene.
Magas földre helyezte őt
hogy egye a mezőknek gyümölcsét
és a kősziklából is mézet szopatott vele
és olajat a kovaszirtből
Tehenek vaját, juhok tejét a bárányok zsírjával,
básáni kosokat és bakkecskéket
a búzaliszt legjavával etted,
és a szőlő vérét, a színbort ittad
Meghízott Jesúrún ("Egyenes"), kirúgott a hámból
meghíztál, kövér, hájas lettél!
és elvetette Eloah-t, alkotóját,
elhagyta szabadító Kőszikláját
Féltésre ingerelték idegen [istenek]kel,
és utálatosságokkal haragra lobbantották
szellemeknek áldoztak, nem Eloahnak,
isteneknek, akiket nem ismertek,
újaknak, kik nemrég jöttek,
akiket az atyák még nem féltek
a Kőszikládat, aki szült elhagytad
és elfelejtetted Istent, aki világra hozott
Látta ezt JaHu
és megutálta bosszúságában
fiait s leányait,
kimondta, hogy elveti őket.
Így szólt: Elrejtem előlük arcomat,
Hadd lám, mi lesz a végük?
mert elforgató nemzedék ez,
fiak akikben hűség nincsen
Azzal ingereltek ők, ami nem isten,
hiábavalóságaikkal bosszantottak engem;
én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem nép
bolond nép által bosszantom őket
Tűz lobban fel haragomban
és leég a Sír fenekéig,
elpusztítja a földet és termését,
és lángba borítja a hegyek alapjait
Elhalmozom őket bajokkal
nyilaimat rájuk fogyasztom
mikor éhségtől aszottak, láztól forrók,
és halálos járványtól sorvadtak lesznek
Ellenük küldöm a fenevadak fogát
a porban csúszók mérgével együtt
Kint fegyver gyilkol,
az otthonokban rettegés,
ifjat és leányt,
csecsemőt és aggastyánt
Azt mondom: Elfúvom őket,
kiírom emléküket a halandók közül
de tartok az ellenség gőgjétől,
hogy félreértik és azt mondják:
A mi hatalmas kezünk
és nem JaHVeH tette mindezt
Mily tanács nélkül való nép ez!
és nincs bennük értelem
Ha eszesek volnának,
megértenék ezt,
fontolóra vennék sorsukat:
Hogy üldözhet ezret egy,
és hogyan futamíthat meg kettő tízezret?
ha nem úgy, hogy Sziklájuk odaadta,
JaHu kiszolgáltatta őket
Mert az ő sziklájuk nem olyan,
mint a mi Kősziklánk,
ezt ellenségeink is tanúsíthatják
Szőlőtövük Szodoma szőlőtövéről való,
szőlővesszejük meg Gomora kertjéből,
szőlőfürtjeik mérges fürtök,
szemei igen keserűek
Boruk sárkányok mérge,
viperáknak kegyetlen epéje
Nincsen-é ez elrejtve nálam,
elpecsételve kincseim között?
Enyém a megtorlás és a visszafizetés
abban az időben, mikor majd meginog lábuk,
mert közel van veszedelmük napja
és az idők sietve elérkeznek
mert YaHVeH megítéli népét,
és megkönyörül szolgáin,
ha látja hogy fogytán erejük,
s védett és védtelen oda van
s így szól: Hova lettek isteneik?
A szikla amelyben bizakodtak?
Akik megették áldozataik zsírját,
és megitták italáldozatuk borát:
Kelljenek föl és segítsenek nektek
és oltalmazzanak titeket!
Lássátok, hogy én,
Én vagyok AZ!
és nincs más isten mellettem,
ölök és életre keltek,
sebesítek és gyógyítok,
és nincs aki kiszabadíthat kezemből
mert az égre emelem kezem
s mondom: Élek mindörökké!
Ha kiélezem fényes kardom,
érvényt szerzek a jognak,
bosszút állok ellenségeimen,
s megfizetek gyűlölőimnek
Nyilam vérrel részegítem,
és kardom hússal lakik jól:
elesettek és foglyok vérével,
az ellenség vezéreinek fejéről
Ti egek, ujjongjatok,
Istennek fiai, imádjátok!
Ti népek, ujjongjatok népével,
Istennek küldöttei, magasztaljátok hatalmát!
Mert megtorolja szolgáinak vérét,
Hasonlóval fizet ellenségeinek.
Bosszút áll gyűlölőin,
Népének földjét megtisztítja a bűntől
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése