2008. okt. 03-án a következő levelet kaptam egy atyafin keresztül. Utána az én megjegyzésem / válaszom lent olvasható, amire még a mai napig nem kaptam választ.
Holnap - a zsidó polgári naptár szerint - Újév Napja ... más néven Ros Hasana, Kürtzengés ...
A bibliai zsidó ünnepeket NEM ember találta ki, nem emberek rendelték - nem különböző oldalról hatalomra került kormányok, hanem vannak olyan ünnepek, amelyeket maga Isten rendelt, Ő rakott be az ember - az egyén és kisebb és nagyobb élet-közösségek - életébe jelzőpontokat, azaz ünnepeket.
A teremtés történeténél olvashatjuk, hogy Isten a Napot, a Holdat, a csillagokat is nem csupán az idő mérésére, hanem az ünnepek jelölésére is teremtette:
1.Móz.1,14 "És mondta Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek."
2.Pét.1,20-21 „... az Írásban minden prófétai szó a Szent Szellemtől ihletett”
Jel.19,10 „... prófétaság szelleme a Jézus Krisztus bizonyságtétele”
János 5,39 „... Írások Őróla tesznek bizonyságot”.
Tehát az Úr ünnepei – amelyeket Ő gondosan eltervezett és kijelölt – mind Jézus Krisztus személyéről, tetteiről, munkájáról tesznek bizonyságot, illetve Isten és ember találkozási pontjaiként rendeltettek.
Isten a 3.Móz.23-ban hét ünnepet jelölt ki az Ő népe, Izrael számára, ezzel előre vetíti az Ő megváltó tervével kapcsolatos legjelentősebb események rendjét, időzítését és jelentőségét. Ezek az Örökkévaló által rendelt ünnepek pontosan követik Jézus Krisztus életének legfontosabb fordulópontjait.
A négy tavaszi ünnep (a Páska, a Kovásztalan kenyerek, az Első zsengék és a Hetek ünnepe) a Messiás első eljövetelének idején teljesedett be.
Izrael három őszi ünnepe viszont (a Kürtzengés ünnepe, a Jóm kippúr és a Sátorok ünnepe) Jézus Krisztus, a Messiás második eljövetele idején nyer majd beteljesedést.
Páska Niszán 14. A Messiás, a páskabárány feláldoztatott értünk (megváltás)
Kovásztalan kenyerek Niszán 15-21 A Messiás teste nem látott rothadást (megszentelődés)
Első zsengék Niszán 16. A Messiás feltámadt a harmadik napon (feltámadás)
Hetek (Pünkösd) 50 nap az első zsengék után – Sz.Sz. eljövetele (új kezdet, új teremtés)
Kürtzengés ünnepe Tisrí 1. A Messiás visszatér, s elragadja az igazakat
Jóm kippúr (Engesztelés) Tisrí 10. Izrael jövőbeni megtérése (Izrael mint nemzet megtérése)
Sátorok ünnepe (Szukkót) Tisrí 15-21. A Messiás ezeréves királyságának kezdete (Aratás)
Tehát Ros Hasana, a Kürtzengés ünnepe - egy Istentől eltervezett időjelölő ... emlékeztető az Úr dolgaira ...
Zsolt.89,16 „Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát, a Te arcodnak világosságánál jár ez, oh, Uram!”
Igen ... ezek a zsoltár-szavak forognak bennem néhány napja ...
Meghallani, megérteni, felismerni az Úrnak a Szavát, az Ő Hangját, meg tudni különböztetni minden más hangtól, minden más befolyástól ..., felismerni az Úrnak Szelét, s megkülönböztetni minden más széltől ...
Boldog ember, boldog közösség, boldog gyülekezet, boldog város, boldog ország az, amelyik felismeri az Úr meglátogatásának idejét, s nem szalasztja el ...
Jézus, amikor földi szolgálata végén közeledett Jeruzsálemhez, sírt a város fölött. Miért? Nem nosztalgiázott, nem maga miatt ... hanem tudta, látta, ahogyan az a nemzet, az a város elutasította a Mindenható Atya küldöttjét - magát a Királyt, és emiatt súlyos ítélete lesz ...
Már látta, ahogyan kő kövön nem marad, ahogyan kiirtják, elpusztítják az egész várost - amit tudjuk, hogy Titusz légiói meg is tettek néhány évtized múlva -, s tudta, hogy mindezt azért, mert ELUTASÍTOTTÁK AZ ATYA KÜLDÖTTJÉT.
Zsolt.89,16 „Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát, a Te arcodnak világosságánál jár ez, oh, Uram!”
Akkor maga a Király volt itt emberi testben - s szólt Életnek Szavát egy városhoz ... a földi Jeruzsálemhez. Ma szintén maga a Király van itt emberi testben - sok-sok megtért, újjászületett, Szent Szellemmel betöltekezett tanítványán keresztül. Ma is vannak a Mindenható Atyának küldöttjei - apostolai.
"Mennyei Édes Atyám!
Nyisd meg, kérlek a magyar eklézsia vezetőinek, minden részének, minden tagjának szemeit, szíveit, hogy a Te küldötteidet elfogadják, befogadják - ne pusztán tanításokat, látásokat, hanem magukat az AJÁNDÉKKÉNT adott, ajándékozott Efez.4,11-beli szolgálati ajándékokat - magukat a személyeket!"
Magyar Eklézsia!
Mondjuk együtt, amit maga Jézus ajánl a figyelmünkbe, helyez elénk:
Mát.23,39 "(... nem láttok engem mindaddig, amíg ezt nem mondjátok:) Áldott, aki jön az Úrnak nevében!"
Adjon az Úr - ezekben a napokban különösen - megértéseket, kijelentéseket, szellemben való megnyílásokat, természetfölötti jeleket és csodákat ... s az Ő kürtszavát, rhémáit meghalló füleket/szíveket!
********************************
Joe Taiwo vagyok, egy ember, akit újjászült A Mindenható, a Felkent Yoshua Istene és Atya, a Fia halála és feltámadása által.
- Ha jól értem, a következő nap alatt október 4-ére (Tisri 1???) hivatkozol. Sehol nem szerepel a bibliában, hogy Tisri 1-én van az újév, inkább a Kürtzengés. A kürtzengés nem ugyanaz az újévvel. A kürtzengés a hetedik hónapban van (3 Móz. 23.24).A biblia nem is beszél semmilyen polgári naptárról. Ez egy, az idegenektől származó felfogás, melyet Izráel befogadott. Mig a Abib értelmezése az, hogy hónapok kezdete, addig a Teshirué (Tisri) kezdetek hónapja. Így a Rabbik szójátékkal elcsábították a híveket a tévedéseikbe, mint tettek a Isten törvényével a Krisztus földi élete idejében félretették az Isten parancsolatait a zsidók és helyébe az emberit rakták (Máté 15.9). Ezellen beszélt sokszor a Krisztus. Most is ugyanezt csinálták a zsidók. Budapest fő rabbija (Samuel Kohn, 1894-ben) is belátta ugyanezt a jelenleg megünnepelt zsidó újévvel kapcsolatban, hogy amit manapság ünnepelnek az nem a Szentírásból van. Ugyanebben a hibában van a modern keresztyénség is. Amig mondja és elítéli a római katolikus egyházat, mondjuk, a húsvéttel kapcsolatban, addig nem kérdőjelzi annak a kiszámítását.
- A bibliában nincs nap, amely éjszaka 12 órákor kezdődött volna el; egy nap estétől estéig tart (1 Móz. 1: „ és lőn este és lőn reggel, első nap ...”; 3 Móz. 23.32)
- Az újév a biblia szerint Abib / Aviv (jel: zöldfül), illetve Niszán (2 Móz. 12,2; 13.4; Eszt. 3.7) hónapban van. Sőt a természet is bizonyítja ezt az északi félgömbnél, mert „az egek beszélik az Isten dicsőségét” (Zsolt. 19).
- Tehát éppen amit a zsidók, akár a (modern)keresztények ünnepelnek, egyik sem egyezik a bibliával – pogány eredetűek. Mi az alapja ezeknek a napoknak? Hogyan számítják ki? Ebben is az írástudók „erdőbe vitte” a népet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése