2009. április 22., szerda

Néhány, elrejtett YHVH címei közül a 23. Zsoltárban

32/40 Abib 28


Bullinger, a Companion Bibliájában betekintést nyújt számunkra YHVH számtalan megnevezésébe, azon felül, hogy Ő a mi pásztorunk. Jó látni, hogy ez a csodálatos Zsoltár elrejtett módon magában foglal néhányat ezekből. Lássunk most néhányat a címek közül, és ismerjük meg jelentésüket, hogy ezután magát a Zsoltárt vizsgáljuk.


YHVH-YIREH jelentése: YHVH gondoskodik, vagy ellát Ter.22.14

Ő az a YHVH, aki betölt. Erre vonatkozó utalást találunk itt: „...az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban” (Fil 4:19). Azt jelenti, hogy ne aggodalmaskodjunk semmi miatt.


YHVH-ROPHEKA jelentése: YHVH aki meggyógyít. Kiv.15.26

Az Ő szavának és parancsolatainak való engedelmesség van megadva feltételként, hogy megvédje az Ő népét a betegségtől amelyet az egyiptomiakra engedett jönni. Az engedetlenség esélyt adhat az Ellenségnek, hogy gonoszul bánjon velünk, de Ő „... megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet” (Zsolt. 23.3)


YHVH-NISSI jelentése: YHVH az én zászlóm. Kiv.17.15

Amikor megoltalmazza az Ő népét, azok örvendeznek előtte. Amikor véghezviszi szabadítását, az Ő népe ujjong. Mi vagyunk azok, akik „örvendhetünk a te szabadulásodban, és a mi Istenünk nevében zászlót lobotatunk” (Zsolt.20.6), mert Ő adja a győzelmet.


YHVH-MeKADDISHKEM jelentése: YHVH aki megszentel téged. Kiv.31:13; Lév.20.8, 21.8, 22.32; Ezék. 20.12

Szentekké tesz bennünket, ahogyan Ő maga szent. Megszenteljük magunkat az Ő szellemének templomaként. „... szentség, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.” (Zsid. 12.14)


YHVH-SHALOM jelentése: YHVH békét ad. Bír. 6.24

Ő az, aki a békesség fejedelmeként az egyetlen valódi békét adja, amely létezhet. A világ nem adhat ilyen nyugalmat. „...Istennek ez a békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni sziveiteket és gondoltataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil.4.7)


YHVH-ZIDKENU jelentése: YHVH a mi igazságunk. Jer.23.6, 33.16

Valóban, „az igazságos Úr igazságot szeret”, (Zsolt 11.7) és ugyanebben részesíti az Ő népét az Ő nyájas szeretete által, mely el nem lankad, hanem megújul minden reggel. Az Úr lett a mi igazságunk, amikor „azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette Isten értünk” (2Kor. 5.21)


YHVH-SHAMMAH jelentése: YHVH ott lakik. Ezék.48.35

Ő, aki ott van, jelen van az Ő szent Szelleme által, mert Ő gyönyörködik benne. Az Úr soha nem hagy el, sem cserben nem hagy minket. Ígéretünk van, hogy „...én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig” (Máté 28.20)


YHVH-RO’I jelentése: YHVH az én pásztorom. Zsolt.23:1

Elérkeztünk az utolsóhoz, amely egyenesen magához a Zsoltárhoz vezet bennünket.

1 Dávid zsoltára. YHVH [az] én pásztorom, nem szükölködöm,

Az itt leírt kép a jó pásztort mutatja be és az Ő szófogadó bárányait. Krisztus a jó pásztor. A jó pásztor leteszi az Ő életét a juhaiért. Megérti és átérzi bánatukat és örömüket. Mivel Ő az ÚR, Ő látja el szükségleteimet. (YHVH-YIREH)

2 Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én nyugalmat adok nektek. Vegyétek fel az én igámat, és tanuljatok tőlem. Ez a sábbáti nyugalomhoz kapcsolódik, amely megőrződik Isten népének, amely által megújulunk az Ő békéje következtében. YHVH sábbátjainak érvényessége (beleértve az újholdakat és ünnepeket) nagyon fontos a hívő számára. Ezek által Ő elcsendesíti a minket körülvevő zajokat. (YHVH_SHALOM)

3. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az Ő nevéért,

Ez a helyreállítás, megújítás az Ő velünk való bánásmódjából és a mi Benne való hitünkből fakad. Ő nem csak annyit tesz, hogy legelők és a pihenés vizei mellé telepít bennünket, amelyek fizikai dolgok, hanem az életünket is megújítja, azzá téve minket, amik szeretné hogy lennénk. A helyreállítás gyógyítás. (YHVH-ROPHEKA) Ő véghez viszi a megújításunkat, mialatt az Ő igazságában vezérel bennünket. (YHVH-ZIDKENU)

4 Még ha a mélysötétárnyéknak völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem [vagy], a Te vessződ és botod, azok vígasztalnak engem.

Nem számít, milyen helyzetben vagyunk éppen, vagy min megyünk keresztül, Ő mindig jelen van, ha az Ő legelőjének juhai vagyunk. Az Ő jelenléte (amely ugyanaz, mint erejének jelenléte) a mi vígaszunk forrása. (YHVH-SHAMMAR)

5 Asztalt terítesz nekem az én ellenségeim előtt, elárasztod fejem olajjal, csordultig van poharam!

Hogy megértsük az Ő szentséges voltát, Ő harcol értünk amíg az Ő legelőin és békés vizeinél táplál bennünket. Ő a megszentelő.(YHVH-MeKADDISHKEM)

6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, és YHVH házában lakozom hosszú ideig.

Úgy tűnik, Dávid minden fentebb részletezett szempontból megértette kicsoda az ÚR. És hogyha mi is így teszünk, egyre jobban ráébredünk majd, hogy az Ő legelőjének juhai vagyunk. Az öröm, amely ebből a tudatból fakad, nem ismer határokat, és bőséges a boldogság. Többet akarunk majd az Ő szeretetéből, és cserében mi is jobban szertjük Őt. És akkor Ő megmutatja ezzel járó jutalmait az életünkben.

2009. április 20., hétfő

Lépcsőfokok János 1,1-3ban?

32/40 Abib 27


[A] kezdetben volt az ige, és

az ige Isten felé irányult, és

Isten volt az ige.

Ez [a] kezdetben Istenre irányult. Minden

ő általa lett, és

ő nélküle semmi sem jött létre.

Amely [Ami] létrejött benne, az az élet volt, és

az élet volt az emberek világossága.

És a világosság feltűnik/megjelenik a sötétségben,

és a sötétség nem ragadta azt meg/nem fogta fel.


Nyilvánvaló, hogy a fenti olvasat nem azonos azzal, amiről a legtöbb embernek tudomása van, mégis úgy tűnik, hogy ennek van a legtöbb értelme. Jelentőssége egy olyan feltevésből adódik, amely a legtöbb társaságban általában fel sem merül. Pedig bármely figyelmes olvasó számára elég világosnak kellene lennie, hogy úgy tűnik, párhuzam van az itt említett „kezdet”' és a Biblia első könyvében szereplő között.


A Terermtés könyvbeli kezdet leírása egy olyan időszakról beszél, „amikor a föld kietlen (vagy formátlan) és puszta (vagy üres) volt (vagy lett), sötétség van az óceán színe fölött, Isten szellleme lebeg a vizek színe felett.”(Ter.1.2) Ezek a körülmények a mindenség felszínén uralkodó kaotikus helyzetre utalnak. Nem „ürességre” utalnak, mert Isten nem alaktalanra teremtette a mindenséget. Arra teremtette, hogy benépesüljön. (Ézs 45.18) Valaminek történnie kellett, ami miatt ilyen állapotba került akkor. Az ős-ellenség bizonyára tett valamit a világgal amely volt. (2Péter 3.5-6) Azaz a modern kereszténység reakciója a több mint tízezer évre visszamenő régészeti felfeldezésekre a legjobb esetben is a kereszténység megcsúfolása, mert az egyházak modern ál-lelkészei nem rendelkeznek mélyebb ismerettel a szóban forgó kérdésről. Vannak olyan fordításai a Ter.1.1-nek, melyek, ha gondosan megfontoljuk, ugyanezt jelentik.

„[az] egek és a föld Isten általi teremtésének kezdetén, amikor a föld formátlan és puszta volt...”

„[a] kezdetben Isten megteremtette az egeket és a földet, amikor a föld formátlan és puszta volt...”


Más szóval, ami ekkor történt, az egy újrateremtés volt a káosz állapotából, amire Elohim vállalkozott. Épp ebből a sötétségből jelent meg a fény, mert a fény életet ad. Az élet az, ami megjelent az Igében és az Ige által, amely pedig a kezdetben Isten felé irányult. Az Ige, mint Isten, Istenhez igazodott. Ez (vagy Ő) Az alá volt rendelve, és lesz is mindig, Aki az Egy és Egyedüli igaz Isten, az Ő Istene és Atyja.